IWS - A kompetencia a jövő!

A képzést sikeresen elvégző, megismeri a villamos berendezések, villamos szerkezetek és fogyasztók üzemeltetésének legfontosabb munkabiztonsági előírásait, tisztában lesz az üzemeltetés során fellépő lehetséges veszélyekkel, így ennek ismeretében megfelelően tud a kialakult helyzetre reagálni.  

A kockázatértékeléshez esetenként szükségesek mennyiségi vizsgálatok, munkahigiénés mérések is (például a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázatbecslés területén), de nem igényel minden esetben laboratóriumi vizsgálatot, műszeres mérést, tudományos apparátust vagy költséges szolgáltatást. A munkakörnyezeti műszeres vizsgálat keretében a munkahelyi kémiai kóroki tényezőket (gázok, gőzök, aeroszolok, porok okozta légszennyeződés mennyiségi, minőségi vizsgálata), valamint a fizikai kóroki tényezőket (pl. zajszint, infra és ultrahangszintek, rezgésterhelések, ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek, elektromágneses tér jellemzői) vizsgálhatjuk.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint. A veszélyek azonosítása a kockázatértékelés alapja. Részletesen számba kell venni a munkakörnyezetben lévő valamennyi munkafolyamatot, az alkalmazott tevékenységet, a technológiát, a munkaeszközt, a felhasznált anyagokat (különös tekintettel a veszélyes anyagokra/keverékekre) és a munkavégzés módját (munkamódszert). Fontos, hogy ez az áttekintés kiterjedjen a nem mindennapos, illetve a nem rutinszerű tevékenységekre is, mint például a karbantartás, hibaelhárítás. Emellett figyelemmel kell lenni egyes munkafeladatok napszakhoz, évszakhoz kötött – időjárástól függő – jellegére is, és gondot kell fordítani a ki segítő jellegű tevékenységekre is, mint például a takarítás, anyagtárolás vagy szemétszállítás. Veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni. Azonos munkafeladatok között lényeges különbség adódhat például abból, hogy zárt térben vagy szabad térben kell végrehajtani (pl. illékony szerves oldószerek felhasználása esetén). Az alkalmazott munkaeszköz rendeltetésszerű működése más feltételekkel biztosítható szélsőséges időjárási viszonyok esetén, amelyben a munkaeszköz használatának kockázatai jelentősen megváltozhatnak.

A munkavédelmi törvény, minden szervezett munkavégzés keretében folytatott tevékenység kötelezően előírja, a mentési tervek elkészítését. A mentési terveket a munkahelyeken, a munkavégzés közben előfordulható rendkívüli vagy rendellenes körülmények kezelésére kell elkészíteni, és a  lehető legnagyobb részletességgel kidolgozni azt. A mentési terv készítésének célja: 1. Meghatározni, hogy melyek azok az események, amelyeket rendkívülinek kell tekinteni. 2. Meghatározni a munkáltató tevékenységét a rendkívüli helyzet felszámolásában. 3. Minden munkavállaló tisztába kell legyen azzal, hogy rendkívüli esemény bekövetkezésekor mi a feladata.

A képzés célja, hogy a résztvevők részletes ismereteket szerezzenek az élelmiszerlánc és takarmánylánc termékeinek címkézésére vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozásokról, különös tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok előírásaira. A képzés során a résztvevők elsajátítják a helyes címkézési gyakorlatokat, valamint a címkék megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges kompetenciákat.

Ez a képzés az ellátási láncban rejlő ESG kockázatok azonosítására, kezelésére és a fenntartható beszállítói kapcsolatok kiépítésére összpontosít. Célja, hogy a vállalatok képesek legyenek biztosítani, hogy teljes értékláncuk megfeleljen a növekvő jogi és etikai elvárásoknak. A tanfolyam elvégzésének fő célja:

• Megértsék az ellátási lánc ESG kockázatait: Képesek legyenek azonosítani a környezeti (pl. szén-dioxid kibocsátás, erőforrás-felhasználás), társadalmi (pl. kényszermunka, gyermekmunka, munkavállalói jogok, biztonságos munkakörülmények) és vállalatirányítási (pl. korrupció, etikai normák) kockázatokat az ellátási láncban.
• Tisztázzák a jogi és szabályozási elvárásokat: Megértsék a CSRD és különösen az SCDDD (Due Diligence Irányelv) által támasztott követelményeket a beszállítói lánc átvilágítására és a kockázatkezelésre vonatkozóan.
• Fejlesszék a beszállítói átvilágítási készségeket: Elsajátítsák a beszállítói due diligence (kellő gondosság) folyamatát, beleértve a kockázatelemzést, a beszállítói auditokat, az adatgyűjtést és a teljesítménymérést.
• Kialakítsanak felelős beszállítói kapcsolatokat: Megtanulják, hogyan lehet etikus és fenntartható beszállítói magatartási kódexeket bevezetni, nyomon követni és betartatni.
• Kezeljék az ESG beszállítói incidenseket: Felkészüljenek az ellátási láncban felmerülő ESG-vel kapcsolatos problémákra, és megtanulják, hogyan kell hatékonyan reagálni és korrekciós intézkedéseket hozni.
• Optimalizálják az adatgyűjtést és jelentéstételt: Megismerjék azokat a specifikus ESG mutatókat és adatokat, amelyek az ellátási láncra vonatkoznak, és hogyan lehet ezeket gyűjteni és bemutatni a fenntarthatósági jelentésekben (pl. Scope 3 kibocsátások, társadalmi mutatók).

Tekintse meg további releváns tréningjeinket, alább vagy a képzési leírás alján, a kapcsolódó képzéseinknél! Amennyiben Önnek még nincsenek ismeretei / tapasztalatai a témával kapcsolatban: A vállalati fenntarthatóság kialakításának és az ESG kötelezettségek teljesítésének alapjai képzésünk elvégzését javasoljuk. Alapismeretekkel / gyakorlattal rendelkezőknek: A vállalati fenntarthatóság és az ESG célok megvalósításának gyakorlati lépései Vállalati ESG célok megvalósításának HR vetületei

A konfliktusok elkerülhetetlenek, de nem mindegy, hogyan kezeljük őket. Tréningünk segít megérteni a konfliktusok dinamikáját, felismerni a hatékony beavatkozási pontokat, és elsajátítani azokat a technikákat, amelyekkel a feszültségek produktív együttműködéssé alakíthatók. Ajánlott időtartam: 2 nap

Képzésünk arra fókuszál, hogyan válik a humán erőforrás (HR) stratégiai partnerévé a vállalati fenntarthatósági és ESG célok megvalósításában. Bemutatja, hogy az ESG „S” (szociális) pillére hogyan épül fel a HR tevékenységein keresztül, és milyen gyakorlati lépésekkel járulhat hozzá a HR a vállalat átfogó ESG teljesítményéhez. Ez a képzés elengedhetetlen mindazok számára, akik a HR területén dolgoznak, vagy felelősek a vállalat emberi erőforrás stratégiájáért és működéséért. Ennek a képzésnek a fő célja, hogy a résztvevők:

• Megértsék az ESG „S” pillérét: Tisztázzák az emberi jogok, a munkavállalói jogok, a sokszínűség, a befogadás, a munkavállalói jólét és a munkahelyi biztonság alapelveit az ESG kontextusban.
• A HR ESG stratégiai szerepét felismerjék: Megértsék, hogyan válhat a HR a fenntarthatósági stratégia kulcsfontosságú partnerévé, nem csupán végrehajtóvá.
• Gyakorlati HR ESG megoldásokat alkalmazzanak: Képesek legyenek az ESG szempontokat beépíteni a HR folyamatokba: toborzás, kiválasztás, onboarding, képzés, teljesítményértékelés, javadalmazás, munkavállalói elégedettség és kilépés.
• Az ESG kockázatokat kezeljék a HR-ben: Azonosítsák és kezeljék az „S” dimenzióhoz kapcsolódó kockázatokat (pl. diszkrimináció, kényszermunka kockázata az ellátási láncban, nem megfelelő munkakörülmények).
• Adatgyűjtést és jelentéstételt támogassanak: Megismerjék azokat a HR-re vonatkozó ESG mutatókat és adatokat, amelyek a fenntarthatósági jelentések (pl. CSRD, ESRS) elkészítéséhez szükségesek.
• Kulturális változást vezessenek be: Hozzájáruljanak egy olyan vállalati kultúra kialakításához, amely támogatja a fenntarthatóságot és az etikus működést.

Tekintse meg további releváns tréningjeinket, alább vagy a képzési leírás alján, a kapcsolódó képzéseinknél! Amennyiben Önnek még nincsenek ismeretei / tapasztalatai a témával kapcsolatban: A vállalati fenntarthatóság kialakításának és az ESG kötelezettségek teljesítésének alapjai képzésünk elvégzését javasoljuk. Alapismeretekkel / gyakorlattal rendelkezőknek: A vállalati fenntarthatóság és az ESG célok megvalósításának gyakorlati lépései Vállalati ESG célok megvalósításának szállítói aspektusai  

Képzésünk a fenntarthatósági és ESG célok elméleti alapjaira építve,  a konkrét, gyakorlati megvalósításra fókuszál. Célja, hogy a vállalatok ne csak beszéljenek a fenntarthatóságról, hanem valóban cselekedjenek, és beépítsék azt mindennapi működésükbe. A kurzus elvégzésének legfontosabb célja:

• Stratégiát akcióvá alakítani: Áthidalni a szakadékot az ESG stratégiai tervezése és a napi operatív megvalósítás között.
• Konkrét projekteket indítani: Megtervezni és elindítani a fenntarthatósági és ESG projekteket, figyelembe véve a belső és külső érdekelt felek igényeit.
• Adatgyűjtést optimalizálni: Hatékony rendszereket és folyamatokat felállítani az ESG adatok gyűjtésére, kezelésére és ellenőrzésére a jelentéstételi követelményeknek megfelelően.
• Belső folyamatokat átalakítani: Azonosítani a kulcsfontosságú területeket (pl. beszerzés, HR, gyártás), ahol az ESG elvek bevezetése a legnagyobb hatással bír.
• Változásmenedzsmentet alkalmazni: Készségszinten kezelni a belső ellenállást és motiválni a munkatársakat a fenntarthatósági célok elérésére.
• Kockázatokat és lehetőségeket kezelni: Felmérni és kezelni a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat, valamint felismerni az üzleti lehetőségeket.

Tekintse meg további releváns tréningjeinket, alább vagy a képzési leírás alján, a kapcsolódó képzéseinknél! Amennyiben Önnek még nincsenek alapismeretei / tapasztalatai a témával kapcsolatban: A vállalati fenntarthatóság kialakításának és az ESG kötelezettségek teljesítésének alapjai képzésünk elvégzését javasoljuk. Alapismeretekkel / gyakorlattal rendelkezőknek: Vállalati ESG célok megvalósításának HR vetületei Vállalati ESG célok megvalósításának szállítói aspektusai

A GLOBALG.A.P. egy világszerte elismert mezőgazdasági termelési szabvány, amely a biztonságos és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megvalósítását tűzi ki célul. A képzés célja, hogy a résztvevők részletes ismereteket szerezzenek a GLOBALG.A.P. szabvány követelményeiről, valamint elsajátítsák a belső auditori tevékenységhez szükséges kompetenciákat.

Az élelmiszerbiztonsági kultúra egy olyan értékrendszer, amely áthatja a teljes szervezetet, és meghatározza az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos viselkedést és döntéseket. A képzés célja, hogy a résztvevők megértsék az élelmiszerbiztonsági kultúra fontosságát, elsajátítsák az alapelveit, és gyakorlati módszereket tanuljanak a fejlesztésére.

Az International Sustainability and Carbon Certification (ISCC) egy nemzetközi tanúsítási rendszer, amely a fenntartható mezőgazdasági termelést, a biomassza és bioüzemanyagok fenntartható előállítását és kereskedelmét hivatott elősegíteni. Az ISCC szabványok meghatározzák a fenntartható termelés és ellátási láncok kritériumait, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vesznek. A képzés célja, hogy a résztvevők részletes ismereteket szerezzenek az ISCC szabványok követelményeiről, valamint elsajátítsák a belső auditori tevékenységhez szükséges kompetenciákat.